A héten jelent meg egy szakácskönyv. Ez önmagában még nem különösebben érdekes a mi szempontunkból, azonban a könyvet az ismert gasztroblogger, a Fűszer és Lélek szerzője, Fűszeres Eszter írta.

A Fűszer és Lélek magánjellegű receptblog, nem csupán receptek találhatóak a blogon; talán pont emiatt a személyesség miatt az egyik leginkább olvasott gasztroblog a blogoszférában. Anno Eszter bekapcsolódott a Judapest popkulturális zsidó portál életébe (és egyben közösségébe), majd ebből a kvázi házasságból érkeztünk el oda, hogy a Judapest alapítójának, Bitter Brúnónak az ötletétől vezérelve kiadják a blogot könyv formájában.

Készült egy külön oldal is, ahol mindenféle kedvezménnyel és nyereményjátékkal egybekötve lehet rendelni a könyvből, itt olvashatjuk a legújabb híreket a könyv és szerzője életéről, és igen újszerű módon, itt vannak a teljesen nyilvános sajtóanyagok is. A könyv eladásához kapcsolódóan párhuzamos promóciók zajlanak a legalapabb marketinges eszközzel: vegyél könyvet, nyerjél nemkönyvet.

A könyv nagyon komoly médiapartnerséget épített ki magának: HVG, cotcot és más életmódlapok. Megvan a celeb testimonial: Váncsa István, Stahl Judit és mások méltatják a könyvet.

Hogyan építette ki Eszter a Fűszer és Lélek advocate-közösségét, melynek köszönhetően 500 példánynál is több kelt el elővételben a könyvből ?

1) Kellett egy releváns tartalom. Jelen esetben egy szakácskönyv, azon belül pedig egy gasztro-kult könyv. Releváns tartalom nélkül, bármit is alkalmazunk marketingfogásként: nem fog működni. Ez talán egyértelműnek tűnik, de nem lehet elégszer leírni...

2) Egy már működő közösséget tudott bevonni a készülő könyvről folytatott párbeszédbe. A Judapest és a Fűszer és Lélek külön-külön is napi 3-4000 látogatót tud felmutatni, és bár nagy az átfedés a két portál között, mégis meg lehet próbálkozni egy párezres könyv kiadásával.

3) Különválasztotta a könyv életét a már meglévő blog életétől, ami a lehető legbölcsebb döntés volt! Aki nem akar vásárolni a könyvből, az nem kapja a blogra tömegével az információkat a könyv éppen aktuális kiadási állapotáról, legújabb dedikációkról stb. Egy diszkrét és ízléses banner mindössze, ami figyelmezteti az olvasót a könyv saját portáljára. Így a termék nem tolakodik kéretlenül az olvasók elé.

4) A könyv és egyben a blog is fontosnak tartotta a közösségépítést. Ezt azon túl, hogy már online egy igen erős jelenléttel és közösségépítéssel bírt, offline programokkal is elősegítette. A Fűszer és Lélek rengeteg offline programot szervezett az utóbbi időben a könyv köré, melyek mind egyetlen célt szolgálnak: megerősíteni és kibővíteni a könyv köré kiépült közösséget, a fogyasztókat (és nem mellesleg: főzni együtt egy jót).

5) Végül újabb triviális elem: nem elég advocate-eket szerezni, lehetővé kell tenni számukra, hogy rajongásukat kimutassák. Egy korábbi cikkemben már írtam erről: hiába szeretném támogatni egy elnökjelölt kampányát, ha nem találom a "Donate" gombot. A Fűszer és Lélek könyvet hetekkel a megjelenés előtt online lehetett rendelni, roppant egyszerű módon. Így lehetséges az, hogy már a megjelenés előtt 500 fő rendelte meg a könyvet.

Természetesen egy fecske nem csinál nyarat, nem fog minden termék alulról építkezni, mint a jelenlegi legújabb példa. Ellenben a megvalósítási módszerekből, a párbeszéd erejéből sokat lehet tanulni. Mert egy márkaközösségnek ugyanazt jelentheti a szakácskönyv, mint az iBook.

Botorság tehát nem figyelni a közösségeinkre.