Tom Fishburne rajza szépen illusztrálja a marketing főcsapásirányának fejlődését.

Kezdetben vala a sárkányfűárus - "Itt a valódi, itt a fű! Sárkány ellen sárkányfű!"

Majd jött a levehető ajtós turmixgép, a japán lézerrel élezett késkészlet és a tévéshop aranykora:

Coccolino maci (pihe-puha lágyság?) és Fundamenta róka (okos előtakarékosság?) - a következő fejlődési szakaszban a márka belső értékeire koncentrált a marketing.

A kilencvenes évek végére a mainstream része lett az öko-bio természetközeliség. Ekkor már tudatosan figyeltük az E-számokat: minél kevesebb legyen, annál jobb. 100% multivitamin ízű gyümölcslé, aloe vera, biomatrac.

Ma a fogyasztói advocacy korában vagyunk. Persze nem új jelenség, hogy vásárlási döntéseinket hozzánk hasonló emberek ajánlásai erősen befolyásolják. Jó bornak nem kell cégér - a régi mondás tökéletesen kifejezi az advocacy lényegét. A cégérgyártók tanácsa ma három pontból áll:

1) jó bort kell készíteni

2) biztosítani kell, hogy a borivók megfelelő körülmények között élvezhessék a bort

3) el kell érni, hogy az elégedett borivók minél több barátuknak és ismerősüknek dicsérjék borunkat.

A cégér nem válik feleslegessé, csak már nem kell, hogy nagy, látványos és drága legyen - mert már nem ez téríti be az embereket az adott poharazóba.